Szerzőinknek

A kéziratok követelményei

 

A SZTElozófia folyóirat (ahogyan a SZTElozófia Blog is) kizárólag eredeti kéziratokat közöl, máshol (elektronikus vagy papír alapú formában) már megjelent írásműveket elutasítunk, és fenntartjuk a hozzánk küldött kéziratok kizárólagos közlési és terjesztési jogát. A kéziratokat „kettős vak” lektorálás (double blind peer review) után (két, független szakértő, akik a szerző nevének ismerete nélkül bírálják el a kéziratokat) fogadjuk el közlésre, eredeti vagy módosított formában (módosítás esetén a szerzővel való egyeztetés után). Mindkét lektor által véglegesen elutasított (átdolgozásra sem javasolt) kéziratokat nem közlünk, hozzájuk indoklást nem fűzünk (csupán értesítést). A kéziratok közlésének átfutási idejét nem tudjuk garantálni, azonban elegendő kézirat beérkezése esetén az átfutási idő körülbelül fél év.

 

 

1. Általános formai követelmények

 

A blogposztokat és a tanulmányokat kérjük a sztelozofia@gmail.com címre küldeni, a következő formátumban:

 

— aki a folyóiratban tanulmányt kíván publikálni, kérjük, küldjön egy rövid (600-900 szó) blogposzt változatot is, amit a SZTElozófia Blogon előzetesen közzé teszünk; kivételes esetben blogposzt nélkül is elfogadhatunk tanulmányt (és fordítva, csak blogposztot is)

— a blogposztok esetében lehetőség szerint mellőzzük a lábjegyzeteket, ha elkerülhetetlen, a főszövegben szerepelhet néhány bibilográfiai utalás (Szerző: Műcím. évszám, oldalszám.)

— 12-es betűméret, 1.5-es sortávolság, Times New Roman betűtípus, sorkizárt szövegtükör, .doc vagy .docx formátum;

— lábjegyzetek: 10-es betűméret, automatikus sortávolság, Times New Roman betűtípus, az oldalak alján, számozás: 1, 2, 3, stb.

— terjedelem: tanulmány10-16 oldal

— az anonimitás érdekében: első oldal (a főszövegtől oldaltöréssel elkülönítve): szerző neve, intézmény (ha van), e-mail cím (nem lesz nyilvános)

— a tanulmány főszövege nem tartalmazhat önhivatkozást (ezt a megfelelő lábjegyzetben XX-el jelöljük); csak a legszükségesebb formázást alkalmazzuk (pl. kurzív); fejezet alcímek egy sor töréssel, balra húzva, formázás nélkül; műcímek (monográfiák, folyóiratok, stb.) kurzívval; hosszabb (4-5 sornál) idézetek balról-jobbról behúzva, sortöréssel, idézőjelek nélkül, a főszöveggel megegyező betűméretben

— idegen szavak (nem latin betűs nyelvek kivételével) kurzívval

— magyar idézőjeleket használunk („XX”)

— lábjegyzeteket nagybetűkkel kezdünk és ponttal zárunk

— idegen nyelvből fordított szövegek esetében lábjegyzetben megadjuk a fordító nevét; saját fordítás esetében jelzése: Saját fordításom (X.Y.) (a szerző nevének kezdőbetűi)

— internetes források (csak ha nem létezik papír alapú változatuk, vagy nehezen ellérhető) formája a Felhasznált irodalomban a következő: Szerző neve évszám. Cím. link. Ha a bejegyzésnek nincs publikálási dátuma: Szerző. Cím. Letölve: dátum (év-hónap-nap)

— papír alapon publikált, de interneten is elérhető művekre nem hivatkozunk linkkel

 

 

2. Hivatkozási rendszer

 

— évszámkiemelő bibliográfia a lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben is („Felhasznált irodalom” a tanulmány végén)

 

 

példák (Felhasznált irodalom):

 

Armstrong, A. H. (szerk.) 1967. The Cambridge History of Later Greek and Early Medieval Philosophy. Cambridge, Cambridge UP.

Brunner, Otto — Conze, Werner — Koselleck, Reinhart (szerk.) 1972-1992.

Geschichtliche Grundbegriffe. 1-7. köt. Stuttgart, Klett-Cotta.

Buday Ilona (szerk.) 1929. A magyar filozófiai irodalom bibliográfiája. 1901-1925. Budapest, Egyetemi Nyomda.

Eliade, Mircea 1995. Vallási hiedelmek és eszmék története. Ford. Saly Noémi. 1-2. köt. 2. kiad. Budapest, Osiris.

Gerhardt, Volker 1984. Von der Ästhetischen Metaphysik zur Physiologie der Kunst. Nietzsche-Studien 12, 374-393.

Heidegger, Martin 2001. Lét és idő. Ford. Vajda Mihály et alii. Budapest, Osiris.

Komorjai László 2008. Dedukció és intencionalitás. Világosság 2, 47-62.

Quine, W. O. 1994. On What There Is. In From a Logical Point of View.

Logico-Philosophical Essays. 10. kiad. Cambridge (Mass.) — London, Harvard UP.

McTaggart, J. M. E. 2004. Miért nem valóságos az idő? Ford. Csordás Attila. In Farkas Katalin — Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 21-38.

 

 

(lábjegyzetek):

 

Armstrong (szerk.) 1967, 28. (ha a 28. oldalra utalunk)

Armstrong (szerk.) 1967, 28, n. 13. (ha a 28. oldal 13. lábjegyzetére utalunk)

Brunner — Conze — Koselleck (szerk.) 1972-1992. (ha ez egész műre utalunk)

Brunner — Conze — Koselleck (szerk.) 1972-1992, 1. köt. 224. (ha az 1. kötet 224. oldalára utalunk)

Eliade 1995, 26.

Komorjai 2008, 48.

 

 

Rövidítések (lábjegyzetekben):

 

— I.m. (mondat elején, különben: i.m.) rövidítést használunk a közvetlenül megelőző lábjegyzetben említett műre (ha más oldalszámra utalunk: i.m. + oldalszám, ha ugyanarra az oldalra: i.m.), akár több, egymást követő lábjegyzetben is

— lábjegyzetek közötti keresztutaláshoz: Vö. n. + lábjegyzetszám

— mellőzzük az ibid., loc. cit., op. cit., c. (című), tkp., ún., stb. rövidítéseket

 

 

3. Bemutatkozás

 

Kérjük, hogy a szerzők a megkereső e-mailben írjanak magukról egy rövid (néhány mondatos) bemutatkozó szöveget (munkahely, beosztás, tudományos státusz, kutatási terület, esetleg fontosabb publikációk, ösztöndíjak, egyéb díjak), és (külön .doc vagy .docx file-ban) mellékeljék a tanulmány angol nyelvű összefoglalóját (4-5 mondat).

 

Reklámok